Egészséges város - HOEC előadások a Construmán

Április 17-én pénteken tart előadást az egészséges városokról a Homo Oecologicus Alapítvány. Az 1-es épület Kerámia teremben a Homo Oecologicus Alapítvány által szervezett eseményen neves szakemberekkel ismerhetjük meg a városok szociológiai hatásait.

Uzzoli Annamária - Egedy Tamás A gazdasági válság hatása az egészség-egyenlőtlenségek területi különbségeire - A városok mint a túlélés zálogai?

A válságjelenségeknek (pl. munkanélküliség, jövedelemcsökkenés, fogyasztás visszaesése) közvetlenül és áttételesen is szerepük van az egészéggel kapcsolatos folyamatokban. A gazdasági válság egészségre gyakorolt hatásai viszont nemcsak a munkaerő-piaci pozíciótól és a jövedelemszinttől függnek, hanem a meglévő társadalmi és egészség-egyenlőtlenségek mértékétől és azok területi megjelenési formáitól is. Felméréseink és a statisztikai adatok arról tanúskodnak, a településhierarchia magasabb szintjein elhelyezkedő településeken kedvezőbbek a munkalehetőségek és magasabb a várható élettartam, így a városok összességében kedvezőbb életlehetőségeket kínálnak a lakóik számára, és ez kedvezően hat a városlakók egészségi és egészségügyi helyzetére. Az egészség-egyenlőtelenségek szempontjából tehát a városok szerepét újra kell értelmeznünk a gazdasági válságok idején. Kutatási eredményeink segítségével az előadásban felvázoljuk a hazai egészségegyenlőtlenségek területi különbségeit, különös tekintettel a városok lehetséges szerepére az egészségügyi helyzet javításában.

Jelinek Csaba "A kettészakadó város - A térbeli és társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos politikák kritikai olvasata

Az 1970-es évektől kezdve a világ számos "fejlett" országában növekedni kezdtek a társadalmi egyenlőtlenségek. A volt szocialista blokk országaiban 1989 után vált különösen látványossá az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok leszakadása. A várospolitikák (és tágabban a területi alapú politikák) szempontjából különösen fontos kérdés, hogy a társadalmi polarizációnak milyen térbeli dinamikái vannak. Magyarország esetében a leggyakrabban elemzett társadalmi-térbeli formák a leszakadó, számos társadalmi problémával küzdő kistérségek, illetve a városokban található szegregátumok. Jelen előadás a városi szegregáció problémájából indul ki, és azt vizsgálja, hogy az elmúlt évtizedek egyik egyre gyakrabban alkalmazott várospolitikai eszköze, a városrehabilitáció milyen feltételek mellett tudja hatékonyan kezelni a térbeli és társadalmi kirekesztés problémáját, illetve mik a korlátai az alacsonyabb státuszú rétegek élhetőbb, egészségesebb környezethez való hozzáférésének a biztosításában."

Alföldi György: Városnegyed - Társadalom - Megújulás, Budapest - Józsefváros, Magdolna negyed példáján keresztül

2005-ben indult meg Józsefvárosban a szociális-városrehabilitáció. Ez a kísérleti program - amely Európa nyugati felében már bejáratott, standard beavatkozási forma - budapesten először került kipróbálásra, és a "technológia" azóta sem vált általánossá a magyar gyakorlatban. Az Európai Uniós támogatásokkal ugyanakkor az országban és budapesten több kisebb program indult el és valósult meg. A szociális-városrehabilitáció újdonsága az, hogy együttesen foglalkozik a városalkotó szövet valamennyi elemének "megújításával" kiemelten a szocio-ökonómia környezettel. A Józsefváros - Magdolna Negyedben 10 éve zajlik a program érdemes áttekinteni, mi történt ez alatt az időszak alatt, milyen új elemek jelentek meg, a városnegyed fizikai megújulása mennyiben, van összefüggésben a társadalom megújulásával. A városnegyed leromlott lakóépületeinek megújulása, a létrehozott rekreációs felületek mennyiben tudják az itt élők egészségi állapotát javítani, annak ellenére, hogy személyes gazdasági pozíciójuk keveset tud emelkedni.

Laki Ildikó: Egészség és városfejlesztés- Egészséges városfejlesztés

Az egészséges város - egészséges városfejlesztés fogalmának megjelenése már az 1930-as években "bevett városfejlesztési eleme" volt a skandináv országok városfejlesztési stratégiáinak. Ennek a fejlesztési formának az izgalmasságát talán az adja, hogy olyan komplex fejlesztésekkel kívánják élhetőbbé tenné az amúgy túlzsúfolt, olykor élhetetlen településeket, amelyek még az egészséges életmódot is kikényszerítik a helyben élőktől (pl. bicikli használat, egészséges épületek létrehozása stb.). Az előadás egyfelől gyakorlati példákon keresztül mutatja be az ún. egészséges városok körét, másfelől adatokon keresztül illusztrálja a betegség és város, település és életforma formációkat. az adatokon keresztül arra is választ kaphatunk, vajon mennyire egészségesek a városok működésükben, társadalmukban, illetve milyen törekvések mutatkoznak a városok és lakóik oldaláról, hogy a saját településük az egészségessé váljanak az elkövetkező időszakban.