Községi tanulmánykötet könyvbemutatója – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2019. szeptember 17-én került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Homo Oecologicus Alapítvány és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közös kiadásában megjelent "Kényszerpályák és lehetőségek - A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói a 2010-es években" című tanulmánykötet ünnepélyes könyvbemutatója.
A rendezvény az egyetemen idén ötödik alkalommal megrendezett, "Önkormányzatiság napjainkban" konferenciasorozat keretébe ágyazódott. Budai Balázs Benjámin tanszékvezető egyetemi docens, a rendezvény levezető elnöke köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy az NKE számára fontos kérdés az önkormányzatiság, s vele a községek vizsgálata. Smuk Péter, az Államtudományi és Európai Tanulmányok Kar (NKE-ÁNTK) dékánja kiemelte, a magyar államiságban jelentős hagyományai vannak az önkormányzatiságnak, ugyanakkor "az elmúlt évek közigazgatási reformjai, szabályozási változásai komoly kihívásokat jelentettek".
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke Schmidt Jenő köszöntőjében kiemelte: ma az önkormányzati törvény nem nevesíti a településtípusokat, mindenkire egyformán vonatkozó feladatokat ír elő, a kérdés azonban az, ezeket mennyire képesek ellátni az adott települések. "Nagy eltérés van a települések között"- hangsúlyozta, majd hozzátette: háromszáz település van, ami képes önkormányozni, a többi az állami finanszírozásra van hagyatkozva. Véleménye szerint az önkormányzatoknak jelenleg csekély szerep jut az államigazgatásban, a helyi ügyek vitelében viszont meghatározó a tevekénységük. "A kormányzat ezt felismerve hirdette meg a Magyar Falu Programot"- tette hozzá Schmidt Jenő, aki szerint a városokban lakók száma tovább fog növekedni a jövőben. Szabó Gellért a Magyar Faluszövetség elnöke szerint a társadalmi felelősség testközelből leginkább faluhelyen érezhető. A Kényszerpályák és lehetőségek: A tanulmánykötetről kifejtette, hogy az átfogó képet ad a múltról, a jelenről és javaslatokat is megfogalmaz. A Faluszövetség elnökének beszéde után a kötetben tanulmányt író szakértők fejtették ki álláspontjaikat a községi igazgatás különböző dimenzióiról.Szabó Tamás, a Homo Oecologicus Alapítvány kuratóriumi elnöke a kötet szakmai bemutatásának keretében a könyvhöz kapcsolódó dilemmák közül kiemelte az apróvárosok szerepét, amelyek közjogi szempontból habár városok, funkciójukat illetően viszont sokkal inkább a falvak szintjén működnek. Bekényi József a kistelepülési önkormányzatiság jelenét és jövőjét mutatta be a hatályos szabályozás tükrében.
A Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály főosztályvezetője szerint kettősség jellemzi a témát: a kistelepüléseket és az önkormányzatokat egymással azonosítva szokták használni, pedig messze nem ugyanaz a kettő. "A településeken élők jövőképe nem az önkormányzati rendszertől függ, de működése és az államszervezetben betöltött szerepe, kapcsolata az adott szakpolitikákat nagyban meghatározza"- vélekedett. Gyergyák Ferenc a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára előadásában beszámolt a TÖOSZ Modern Falvak Munkacsoport tevékenységéről, érintve az agglomerációs, az idegenforgalmi szerepkörű, a tanyás és a hátrányos helyzetű települések jelenét. A főtitkár szerint korlátot jelent a kötelező társulások és a közös önkormányzati hivatalok kérdése.
"A törvényalkotó nem szabályozza, hogy a közös önkormányzati hivatalnak milyen szervezeti struktúrában kell működnie"-, a megoldást a közös önkormányzati hivatal jogintézményére vonatkozó hatályos jogi szabályozás felülvizsgálata és finomhangolása jelentheti. Hoffman István egyetemi tanár a települési önkormányzatok fakultatív feladatellátásáról beszélt, jelezve az új szabályozási környezet (szűkebb önkormányzati hatásköri lista; feladatfinanszírozás etc.) már most látható hatásait a kistelepülések fakultatív feladatellátásában. Kelő Johanna jogász, közigazgatási szakértő a járási hatósági igazgatás kistelepülési megvalósulását járta körbe, előadásában - csakúgy, mint a kötetbe írott tanulmányában - kiemelt szerepet kapott a települési ügysegédek, a kormányablakok valamint az ún. KAB-buszok működésének a vizsgálata.